Módosítva: 03-03-23

		Szeret Ön kockáztatni?
		Mottó: Nem a kockázatvállalás a mûvészet, hanem a kockázatok menedzselése...
		Igaz-e Ön szerint, hogy ha eddig sikerült alkalmazkodnia az EU-csatlakozás elôkészítésével kapcsolatos új követelményekhez, akkor ez továbbra is biztosan „menni fog"? És ha eddig is sok problémát okozott a „spontán alkalmazkodás", változtat-e, és hogyan? Szeret Ön kockáztatni? Ez persze rossz kérdés: hiszen a vállalkozó mindíg vállal bizonyos kockázatokat. Ám nem mindegy, hogy milyeneket, mekkorát és hányszor hajlandó megismételni ugyanazt a kockázatot. A „csinálva tanulás" (angolul: learning by doing) az EU csatlakozásra való hazai vállalkozói felkészülés egyik tömeges jellemzôje: nagyon tiszteletreméltó, ha sikerül – ám annál kellemetlenebb, ha mégsem ... (De errôl persze nem az angolok tehetnek.) Érdemes tehát végiggondolni: miért nem elég ezt mégsem csak „csinálva tanulni"? Amit ugyancsak jó tudni ehhez: például leltározni és kiértékelni az eddigi saját tapasztalatokat, és hasznos lehet olyan demonstrációt készíteni, amibôl legalább az kiderül egyértelmûen: milyen hibákat nem szabad többé elkövetni?
		Ossza meg velünk saját tapasztalatait!

		Spontán EU-alkalmazkodás
		Spontán EU-alkalmazkodás: gyakorlatias alkalmazkodás, felkészülés és különösebb végiggondolás nélkül. Két lényeges jellemzôje: a vállalkozó az esetek többségében nem tud arról,hogy a folyamatos szabályozó-és piaci környezethez való alkalmazkodása során Magyarország közeledô EU-tagságával kapcsolatban esedékes új környezeti feltételekhez is alkalmazkodik,illetve nem tudja és nem azonosítja a környezeti változások körében azokat a elemeket,tüneteket,és azok okait,amelyek kifejezetten a EU-csatlakozás elôkészítésével kapcsolatosak.
		Spontán EU-alkalmazkodás

		Mit jelent és miért nem elég a „learning by doing”?
		Az EU-alkalmazkodás esetében azt jelenti: 1993 óta tart a magyar „EU-jogharmonizáció”: ennek során már olyan sok „EU-konform” elôíráshoz kellett – és tudott Ön is – alkalmazkodni, hogy tulajdonképpen nem igazán érti, miért kell olyan nagy ügyet csinálni a dologból. Véleménye szerint, mint vállalkozó, végzi a szokásos tevékenységemet,és ha ebben új EU-követelmények jelennek meg,amelyekhez alkalmazkodni kell, vagy a magyar, hazai szabályozásban a jogharmonizáció során vezetnek be ennek megfelelô új elôírásokat,igyekszik azokhoz is alkalmazkodni.
		Mit jelent és miért nem elég a „learning by doing”?

		EU-hatások demonstrálása
		Belsô tájékoztatás céljára és külsô partnerekkel kapcsolatban egyaránt hasznos, ha a vállalkozás idôrôl idôre közérthetô összeállítást készít arról, hogy az EU-alkalmazkodás, és különösen a felkészülési program végrehajtása során milyen hatásokat azonosított, amelyek kifejezetten e folyamattal függnek össze. Az alábbiakban néhány hasznos és gyakorlatias megközelítést mutatunk be, amelyek az EU- csatlakozás elôkészületeivel, illetve a várható tagsággal kapcsolatban bekövetkezô hatások saját magunkra gyakorolt hatásainak jelzésére és önmagunk számára való bemutatására szolgálhatnak.
		EU-hatások demonstrálása

		Saját EU tapasztalatok kiértékelése
		Az EU-csatlakozás elôtt, de azt követôen, a tagság idején különösen felértékelôdik az az igény, hogy a vállalkozás számot tudjon adni magának a folyamattal kapcsolatos saját tapasztalatairól. Az „EU-hatások demonstrálása" c. alapfeltételétôl eltérôen, ebben a megközelítésben nem elsôsorban meghatározott szempontok szerint, alkalmankénti helyzetfelmérésen van a hangsúly, hanem a cég mûködése során szerzett tapasztalatok folyamatos rögzítésén. Ugyanakkor az elôzô módszerhez hasonlóan, alkalmanként célszerû ezeket a tapasztalatokat rendszerezni, mindenekelôtt kiszûrni és pontosan azonosítani azokat a tapasztalatokat, amelyek valóban az EU-csatlakozás következményei.
		Saját EU tapasztalatok kiértékelése